A középkori falu
(A falu korai történetéről szóló elméletek)
A falut a nógrádi birtokok (vár) adományozásával egy idÅ‘ben 1119-1212 kapta Boleszláv váci püspök Imre vagy II. Endre királyunktól. - Majd a továbbiakban hozzáteszi - inkább a II. Endre alatti adományozás tűnik valószÃnűbbnek, mert II. Endrét támogatta a trónviszályban Boleszláv püspök, sÅ‘t a király fiának IV. Bélának keresztapja is volt.
A település jelenleg is ismert okleveles elsÅ‘ elÅ‘fordulásai a 15. század elejére tehetÅ‘k. A források nem kifejezetten a faluról szólnak, de megemlÃtik illetve tartalmaznak olyan neveket, vagy mint személyeket, akik a településrÅ‘l kaphatták a nevüket, vagy mint települést, más falvakkal egyetemben.
1402. április 8-án Kosdy István, halála esetére az óbudai apácáknak adja békásmegyeri szőlőjét.
1405. május 18-án jogos és jogtalan vámok, amik újonnan bevezetettek szabálytalanul: "Ezeken a vámokon az utasokat és kereskedÅ‘ket bár igaz úton és ösvényen járnak javaikkal, portékáikkal vámfizetésre kényszerit" a királyi jogrendszer. A megye alispánjai, szolgabÃrói és esküdtei eskü alatt valották, hogy hol voltak a régi igazi és az újonnan emelt jogtalan vámok. Ezek szerint "a Váczi püspökség és káptalan Kosd nevű falujában új vámot szednek, ami régen nem volt és nem tudják mi okán szedhetik a vámot". Elgondolkoztató egy adat a korai úthálózattal kapcsolatosan. Kosd ekkor még nem volt zsák-falu. Az átmenÅ‘ forgalma kelet és északkelet felé bizonnyal jelentÅ‘s lehetett, mert különben nem indokolt a vámszedÅ‘hely felállÃtása.
Forrás: Szomszéd András, Kosd (Történeti monográfia, 2001.)























