Hazánk 93000 négyzetkilométer területéhez képest a Naszály apró folt csupán a nemzet térképén. Ezen a viszonylag kis területen a több százmillió esztendÅ‘ megszámlálhatatlan bizonyÃtéka tárja elénk földtörténeti múltunk eseményeit. Ezen dokumentumok az egymásra következÅ‘ korok üledékei. Ismerete pontos utasÃtást ad régi eltűnt hegyláncokról, trópusi tengerekrÅ‘l, kialudt vulkánokról... Az Ãgy nyert adatok idÅ‘ben többszörösen felülmúlják az emberi történelem néhány ezer esztendejét.
A Cserhát legnyugatibb tagja a Naszály, mészkÅ‘röge 200 millió éves, a triász idÅ‘szak trópusi tengerének üledéke. Ez a tenger nagyon sekély volt. A sós trópusi tengervÃzben gazdag élÅ‘világ alakult ki, ennek megfelelÅ‘en ezekben a tengeri kÅ‘zetekben a zöld algák által kiválasztott szép világos szÃnű mészkÅ‘ található. A DCM Rt. (ma DDC Rt.) is erre a nyersanyagbázisra épült. A dachstein mészkÅ‘ vastagsága 220 méter, erÅ‘sen karsztosodott. Legismertebb barlangja a Násznép-barlang, tipikus karsztbarlang. Hatalmas messzirÅ‘l látható bejárata egy függÅ‘leges sziklafal oldalából nyÃlik. Több kis barlangon kÃvül rendkÃvüli értékeket képvisel a SzinlÅ‘ barlang, a jelenlegi feltárások eredményeként talán az ország egyik legmélyebb barlangja. Ez a barlang a Naszály nyugati platóján jól kivehetÅ‘ tebersorok utolsó tagja, nyÃlt vÃznyelÅ‘ként működik. Ugyanitt található a Kis tó is, egy eliszaposodott nagyobb teberben, melynek vize egész évben megmarad. A Naszály oldalában, Monyok-völgy bejáratánál található egy kisebb karsztos daschstein mészkÅ‘rög.
A triász mészkÅ‘ és dolomitlerakódás után a terület több mint 100 millió éven keresztül volt szárazföld, amit a terület karsztosodása és a bauxitképzÅ‘dés bizonyÃt.
A mai hegység területének süllyedése, csak az eocén tenger elÅ‘renyomulásával kezdÅ‘dött meg. Ugyan úgy mint a Dunántúli-középhegység öbleiben, az eocén rétegek itt is kisebb barnakÅ‘szén telepeket zártak magukba. A kÅ‘szén aljzatát a daschstein mészkÅ‘ adja, ennek felszÃnén kavics van, aztán jönnek a mocsári rétegek. A széntelepeket édesvizi mészkÅ‘réteg fedi, majd tengeri agyagrétegek.
A Pádimentum kÅ‘bányában jól tanulmányozhatók a nummulinás mészkÅ‘rétege, melyek megtalálhatók a Naszály keleti kibillent platón is. A LánchÃd pilléreit is itt fejtették...
Az oligocén korú üledékek még fontosabb szerepet játszottak a felszÃnen lévÅ‘ kÅ‘zetek közül, mint az eocén üledékek. Ez a kÅ‘zet a hárshegyi homokkÅ‘. A hárshegyi homokkÅ‘ az oligocén tengerpartján halmozódott fel, vele egyidÅ‘ben a szárazföldön tűzálló agyag keletkezett.
Az elzáródott tengeröblökben képződött a kiscelli agyag, majd a kornak utolsó harmadában a kevesebb agyagtartalmú slir, helyi elnevezése a palócos "apoka".
A Naszályon a triász sasbércet 350m körüli tengerszint feletti magasságban szÃvós, kékesszürke agyag övezi, s ezt használja a DCM Rt. (DDC Kft.) adalékanyagként. A hárshegyi homokkÅ‘ viszont a Naszály gerincét burkolja, mintegy 20m vastagságban. Az, hogy a hárshegyi homokkÅ‘ több, mint 500 méter magasságban van a Naszály mészkÅ‘felszÃnén, bizonyÃtja, hogy a hegy mészkÅ‘felszÃne az oligocénben még a tenger aljzatát alkotta. A triász mészkÅ‘ és a hárshegyi homokkÅ‘ képzÅ‘dése közt közel 170 millió év az idÅ‘különbség!!
A homokkÅ‘ kiváló épÃtÅ‘kÅ‘, mert fagyálló és jól megmunkálható. A Nagybánya vagy CserkÅ‘bánya hosszú idÅ‘n keresztül adott jóminÅ‘ségű követ sok jelentÅ‘s épÃtkezéshez - például a váci székesegyház oszlopait is innen szállÃtották. A bánya környékét számtalan kisebb "kráter" veszi körül, itt sokkal régebbi tevékenység nyomait találjuk. Évszázadokon keresztül készültek e helyen malomkövek. A cserkÅ‘bánya szomszédságában lévÅ‘ "Zsidóbánya" nem volt kÅ‘fejtÅ‘. Egy hatalmas homokkÅ‘ letörés, szirti gyöngyvesszÅ‘vel, és a Tátra szilikátos szikláin honos kormos zuzmó (Lasallia pustulata) tenyérnagyságú fekete zuzmótelepeivel.
A Naszály tetején a homokkÅ‘rétegek többszáz méterrel magasabban vannak a sasbércszerű kiemelkedések révén, mint általában a környezÅ‘ területek. Ez a tény a Naszály kiemelkedését a földtörténet utolsó 30 millió esztendejére teszi. A Naszály Katalin-puszta felé esÅ‘ oldalán is vannak oligocén rétegek. FelsÅ‘petényi tűzálló agyaggal rokon képzÅ‘dmények, amelyet Å‘seink fazekak készÃtésére, késÅ‘bb kályhák, kemencék tapasztására használták. EmlÃtésre méltó, hogy a Naszály tetején festékföldbányászat folyt, az oligocén hárshegyi homokkÅ‘ben lévÅ‘ lencséket fejtették.
A korszak végén rövid idÅ‘re kiemelkedett, szárazulattá vált, megindult a lepusztulás. Nem sokáig tartott ez a szárazföldi korszak. Az eocén-tenger csakhamar birtokába vette az egész Cserhát területét, ahol a vulkánosság ebben az idÅ‘ben kezdÅ‘dött és szigettengerré változtatta a tájat. Ennek a tevékenységnek a Naszályon nyoma sincs, de ha a Kopaszokról körültekintünk a csörögi KÃgyóhegy több kilométeres andezittellére ötlik szemünkbe, ami egyik igen jellegzetes megnyilvánulási formája a cserháti vulkanizmusnak. A Pannon tenger üledékei a lépcsÅ‘s sasbérc törmelékgyűrűjén kÃvül helyezkedÅ‘ neogén halomvidéken találhatók.
A jégkorszakok jellegzetes képzÅ‘dménye a porhullásból keletkezÅ‘ lösz és jégkori vályog. A jégkorszakok idején szoliflukció révén kÅ‘folyások alakultak ki. FÅ‘leg a hárshegyi homokkÅ‘bÅ‘l álló lejtÅ‘ket jellegzetes periglaciális kÅ‘tenger borÃtja, de az északi meredek mészkÅ‘ letöréseket is vastagon fedi a "csurgó" kÅ‘.
A jelenkori képződmények közül a Gyadai réteken folyó Monyók patak hordaléka képvisel jelentősebb patakhordalékot.
Ezek alapján biztonsággal állÃtható, hogy a Naszály a környék legérdekesebb és legértékesebb élÅ‘helye. Természeti értékeinek veszélyeztetettsége miatt védelemre szorul...
























