Kosd

Település a Naszály lábánál...

Sport

Látogatók

819184
Ma
Tegnap
A héten
A hónapban
636
431
3046
10849

IP címed: 44.222.104.49

majkuth jeno

Megemlékezés Majkuth Jenő életútjáról

Majkuth Jenő 1924-ben született a Pest megyei Kosdon. Mezőgazdaság iránti elkötelezettsége hamar megmutatkozott, ugyanis az elemi és a polgári iskola elvégzése után a Székesfővárosi Mezőgazdasági Középiskolába iratkozott be. Ott 1943-ban nehéz körülmény ellenére – napi gyaloglások és vonatozások közepette – sikeresen leérettségizett. Tanulmányait a háborús körülmények miatt azonban nem tudta folytatni. Két éven át alkalmi munkákból élt családi segítséggel. Csak 1945 őszén kezdett tovább tanulni a Budapesti Agrártudományi Egyetemen.

Az egyetemi évek után 1950-ben állt munkába. Az 1950-56 közötti időszakban különböző Állami Mezőgazdasági Gépállomásokon főagronómusként és főállattenyésztőként dolgozott, valamint szerzett gyakorlati tapasztalatot Nógrád megyében.

A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézethez 1956 tavaszán került. Itt dolgozott tudományos munkatársként, illetve tudományos főmunkatársként az 1984. október 31-én történt nyugdíja vonulásáig.

Intézeti tudományos tevékenysége elsősorban a kukoricatermelés géprendszereinek fejlesztésében mutatkozott meg. Vizsgálati eredményei nagymértékben hozzájárultak a nagyteljesítményű kukorica szemenként vető gépek, csőtörő adapterekkel felszerelt aratócséplő gépek és magajáró silókukorica betakarító szecskázók bevezetéséhez és elterjedéséhez.

Közreműködésével alakultak ki a kukoricatermelés máíg korszerű termeléstechnológiái, melyek egyben biztosították a nagy értékű gépek megfelelő kihasználását is. Munkásságának kiemelkedő eredménye volt – társ témafelelősökkel együtt végzett vizsgálatok keretében – a kukorica teljes növényi zúzalék készítés és tárolás technológiájának kidolgozása. Ennek alkalmazása a gyakorlatban jobb minőségű takarmányt és kisebb takarmány felhasználást eredményezett.

Majkuth Jenő a csaknem három évtizedes kutatásainak eredményeit és tapasztalatait országos bemutatókon, szakmai körökben tartott előadásokon, hazai és külföldi folyóiratokban adta közre. Mindemellett emberi magatartása és munkatársaival való jó kapcsolata hozzájárult ahhoz, hogy nem csak munkahelyén volt megbecsült szakember, de szakmai körökben országosan és külföldön is elismert szaktekintélyként tartották számon. 1964-ben „Kiváló Dolgozó" jelvényt, 1968-ban Munkaérdemrend Ezüst fokozatát, 1994-ben posztumusz kitüntetésként „Bánházi Gyula Emlékérmet" kapott. Szülőfalujához 1988. augusztus 30-án bekövetkezett haláláig hűséges maradt. Kosdra budapesti lakosként is rendszeresen visszajárt.

Ez a weboldal cookie-kat használ. A weboldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.