Kosd

Kisajátítási átnézeti térkép >>>

Kisajátítás területi hányad szerint >>>

Területkimutatás Kisajátítási változási vázrajzhoz >>>

Szabályozási terv módosítás M2 _ M 1:10000 >>>

Tisztelt Látogató!

Köszöntjük Önt intézményünk hivatalos alportálján, ahol az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény rendelkezései alapján közzéteendő közérdekű adatokat hozzuk nyilvánosságra.

1.	Kosd Község Ökormányzata

(Kosdi-dombság)

Nógrád megye délkeleti részén található Naszály (652m) déli lábánál, mintegy 150-180m tengerszint feketti magasságon települt meg Kosd község. Határos északon és nyugaton valamint délen Vác várossal, Ősagárd és Keszeg falvakkal, keleten Penc és Rád községekkel.

A 19. század második felétől közigazgatásilag Kosd része lett Cselőtepuszta, és a már korábban határába beolvadt Kéménd, egykori középkori település. Kéménd nevezetű falu és temploma a két kutaknál, a Szűcs dombon volt.

Határának nagy része a Kosdi-dombság kistáj tartozéka, a keleti részek a Naszály déli lejtőin találhatók. Itt található a település legmagasabb pontja 528 méterrel, majd követi a Nagy-mál 371 méterrel és a Sas-bérc 333 méterrel. A többi talajszíni formák 140-120 méter magas dombok, dombhátak. A középmagas dombok iránya ÉNY-DK-i, mintegy átmenet a Cserhát és a Duna-völgyi síkság között.

A településen három kis patakocska található: a Cselőte-patak, a falut átszelő Kosdi-patak és a Szilas-patak. Ezeknek vize a Gombás-patak közvetítésével a Dunába folyik. Jelenleg állóvize nincs, legjelentősebb forrása az Új-kút.

Éghajlatának jellemzője a mérsékelten hűvös, mérsékelten meleg. A napsütötte órák száma évi átlagban 1500 óra, melyből a nyárra 780-800 óra, a téli hónapokra 180 óra jut. Az évi középhőmérséklet 9.5°C, a vegetációs időszaké 16-16.5°C. A 10°C középhőmérséklet tavaszi átlépésének határa általában április 12., 13., az őszié október 15-e körül következik be. Valamivel kevesebb, mint 180 a fagymentes napok száma, mely átlagban április 16. és október 15-e között van. Az évi abszolút hőmérsékletek maximumának átlaga 33.5-34°C, a minimumoké 16°C.

Kosd határának jelentős része kultúrtáj, ahol évszázadokon át folyt földművelés, szőlő- és gyümölcstermesztés. Az erdőkben a lombfák közül megtalálhatók a kocsányos-, kocsánytalan-, mohos és a csertölgy, a nagy- és kislevelű hárs, helyenként a virágos- és a magas kőris, a patakvölgyekben a mézgás éger. Másutt magányosan vagy kisebb csoportokban a bibircses nyír, a rezgő nyár, a kertekben és a volt gyümölcsösökben a szelíd dió. Találunk foltokban mezei-, vénic- és hegyi szilt, mezei-, hegyi- és korai juharokat, tatár juhart és zöldjuhart. Előfordul a sajmeggy, napos szárazabb hegyoldalakon a lisztes- és barkóca berkenye. Ott virít ősszel piros leveleivel a cserszömörce. Vízfolyások mellett kísérő faként megjelenik a fehér-, a kosárkötő-, a törékeny fűz és a csigolyafűz, a fehér- és szürke nyár. A fenyők közül a közönséges boróka őshonos.

Az erdei és feketefenyő ültetés folyamán került a domboldalra, részben gyors növekedésük, s némi gazdasági jelentőségük miatt, a (bányafa). Kultúrtájként van jelen a tájban, akárcsak 200 éve az akác.

Az erdők nagysága az 1960-as években 1334 ha., a határ területének 57%-a (2272 ha. összesen). Az eredeti növénytakaró itt nagyrészt megtalálható, egy része, az új telepítések már kultúrtájjá vált. Tavasszal a határban legszínesebb a rét, ősszel színekben az erdő pompázik.

A kistájhoz tartozó községek (Keszeg, Kisnémeti, Kosd, Ősagárd, Penc, Püspökszilágy, Vácduka, Váchartyán) egy része a fő közlekedési útról jól megközelíthetők. Van átmenő forgalmuk. Zsákfaluvá csak Kosd vált. A területhasznosítást meghatározza Budapest és Vác közelsége. A terület mezőgazdasági, elsősorban kertgazdasági müvelése mellett, a hétvégi üdülő- és kiránduló turizmusa is jelentős. A terület természetvédelmi értéke - Sárkánygödör, Násznép-barlang - Kosdon van.

Násznép-barlang. Neve mondaszerű. A nép a barlangról regét költött, s ma már alig tudni, mi belőle a valóság. Az egyik monda szerint a haragvó apa elől menekülő úrfi tartotta itt az esküvőjét a szép jobbágylánnyal, a másik szerint Kosd községből menekült ide a násznép a török nemkívánatos látogatása elől, mert a török bej a szép mennyasszonyra pályázott. A barlang bejárata mintegy 2 méter széles. A barlang maga három, nehezen megközelíthető teremből áll. Az ott talált leletek azt bizonyítják, hogy a hajdan itt élt ősemberek is lakták.

Maga a barlang Kosd határában, a Naszály keleti végének északi lejtőjén a Csurgó bánya mellet nyílik. A hátsó terem déli részéből igen szűk rókalyukon, kupola alakú toronyba (kb. 20m) lehet bejutni. A barlang keletkezése szerint korróziós, eróziós barlang. Alakját tektonikus repedések képezték, melyen a csapadékvíz romboló és átalakító munkája mellett a széndioxid tartalmú meszet oldó víz munkája is közrejátszott.

A barlang belső termeiben 1931-ben Majer István dr. végzett próbaásatásokat. A feltárt humusztakaró recensemlős-csontokat és cseréptöredékeket rejtett. A fentebb leirt barlangtól nyugatra, ösvényút mellett egy kis kút alakú 3 méter mély szűk üreget lehet találni. Ennek népies neve: Sárkánygödör, illetve a szerényebb Rókalyuk.

A település jelenlegi határát, a Naszály és a Duna közötti kellemes Dombvidéket, korán lakhellyé választotta az ember a történelem folyamán. A patakvölgyek mentén haladva fedezhették fel, az erre járó gyűjtögető, majd vadászó őskori és ókori népek azokat a löszhátakat, vagy déli fekvésű enyhe hajlatú domboldalakat, ahol ideiglenes, majd később tartósabb szálláshelyeiket kiépítették. Ott lakva hagyományozták az utókorra azokat az eszközeiket, szerszámaikat, melyeket eltörtek, félig készítettek el, vagy ha menekülni kellett hagytak ott, s azok majd később az eke által felforgatott földdel kerültek újra napvilágra, vagy a rohanó záporok mosták ki. Bár módszeres ásatást nem végeztek - kivétel a templom feltárása és a magánszorgalomból végzett kelta sírok feltárása -, mégis hozzáértő és érdeklődő személyeknek köszönhetően, tekintélyes leletanyag gyűlt össze a területről, melyet nagyrészt a Váci Múzeumban őriznek.

A Kosdi Sportkör rendszeresen frissülő weboldala: www.kosdsc.hu

A Kosdi Speed Rally Team Sportegyesület honlapja: www.csapassunk.hu

Hazánk 93000 négyzetkilométer területéhez képest a Naszály apró folt csupán a nemzet térképén. Ezen a viszonylag kis területen a több százmillió esztendő megszámlálhatatlan bizonyítéka tárja elénk földtörténeti múltunk eseményeit. Ezen dokumentumok az egymásra következő korok üledékei. Ismerete pontos utasítást ad régi eltűnt hegyláncokról, trópusi tengerekről, kialudt vulkánokról... Az így nyert adatok időben többszörösen felülmúlják az emberi történelem néhány ezer esztendejét.

A Cserhát legnyugatibb tagja a Naszály, mészkőröge 200 millió éves, a triász időszak trópusi tengerének üledéke. Ez a tenger nagyon sekély volt. A sós trópusi tengervízben gazdag élővilág alakult ki, ennek megfelelően ezekben a tengeri kőzetekben a zöld algák által kiválasztott szép világos színű mészkő található. A DCM Rt. (ma DDC Rt.) is erre a nyersanyagbázisra épült. A dachstein mészkő vastagsága 220 méter, erősen karsztosodott. Legismertebb barlangja a Násznép-barlang, tipikus karsztbarlang. Hatalmas messziről látható bejárata egy függőleges sziklafal oldalából nyílik. Több kis barlangon kívül rendkívüli értékeket képvisel a Szinlő barlang, a jelenlegi feltárások eredményeként talán az ország egyik legmélyebb barlangja. Ez a barlang a Naszály nyugati platóján jól kivehető tebersorok utolsó tagja, nyílt víznyelőként működik. Ugyanitt található a Kis tó is, egy eliszaposodott nagyobb teberben, melynek vize egész évben megmarad. A Naszály oldalában, Monyok-völgy bejáratánál található egy kisebb karsztos daschstein mészkőrög.

A triász mészkő és dolomitlerakódás után a terület több mint 100 millió éven keresztül volt szárazföld, amit a terület karsztosodása és a bauxitképződés bizonyít.

A mai hegység területének süllyedése, csak az eocén tenger előrenyomulásával kezdődött meg. Ugyan úgy mint a Dunántúli-középhegység öbleiben, az eocén rétegek itt is kisebb barnakőszén telepeket zártak magukba. A kőszén aljzatát a daschstein mészkő adja, ennek felszínén kavics van, aztán jönnek a mocsári rétegek. A széntelepeket édesvizi mészkőréteg fedi, majd tengeri agyagrétegek.

A Pádimentum kőbányában jól tanulmányozhatók a nummulinás mészkőrétege, melyek megtalálhatók a Naszály keleti kibillent platón is. A Lánchíd pilléreit is itt fejtették...

Az oligocén korú üledékek még fontosabb szerepet játszottak a felszínen lévő kőzetek közül, mint az eocén üledékek. Ez a kőzet a hárshegyi homokkő. A hárshegyi homokkő az oligocén tengerpartján halmozódott fel, vele egyidőben a szárazföldön tűzálló agyag keletkezett.

Az elzáródott tengeröblökben képződött a kiscelli agyag, majd a kornak utolsó harmadában a kevesebb agyagtartalmú slir, helyi elnevezése a palócos "apoka".

A Naszályon a triász sasbércet 350m körüli tengerszint feletti magasságban szívós, kékesszürke agyag övezi, s ezt használja a DCM Rt. (DDC Kft.) adalékanyagként. A hárshegyi homokkő viszont a Naszály gerincét burkolja, mintegy 20m vastagságban. Az, hogy a hárshegyi homokkő több, mint 500 méter magasságban van a Naszály mészkőfelszínén, bizonyítja, hogy a hegy mészkőfelszíne az oligocénben még a tenger aljzatát alkotta. A triász mészkő és a hárshegyi homokkő képződése közt közel 170 millió év az időkülönbség!!

A homokkő kiváló építőkő, mert fagyálló és jól megmunkálható. A Nagybánya vagy Cserkőbánya hosszú időn keresztül adott jóminőségű követ sok jelentős építkezéshez - például a váci székesegyház oszlopait is innen szállították. A bánya környékét számtalan kisebb "kráter" veszi körül, itt sokkal régebbi tevékenység nyomait találjuk. Évszázadokon keresztül készültek e helyen malomkövek. A cserkőbánya szomszédságában lévő "Zsidóbánya" nem volt kőfejtő. Egy hatalmas homokkő letörés, szirti gyöngyvesszővel, és a Tátra szilikátos szikláin honos kormos zuzmó (Lasallia pustulata) tenyérnagyságú fekete zuzmótelepeivel.

A Naszály tetején a homokkőrétegek többszáz méterrel magasabban vannak a sasbércszerű kiemelkedések révén, mint általában a környező területek. Ez a tény a Naszály kiemelkedését a földtörténet utolsó 30 millió esztendejére teszi. A Naszály Katalin-puszta felé eső oldalán is vannak oligocén rétegek. Felsőpetényi tűzálló agyaggal rokon képződmények, amelyet őseink fazekak készítésére, később kályhák, kemencék tapasztására használták. Említésre méltó, hogy a Naszály tetején festékföldbányászat folyt, az oligocén hárshegyi homokkőben lévő lencséket fejtették.

A korszak végén rövid időre kiemelkedett, szárazulattá vált, megindult a lepusztulás. Nem sokáig tartott ez a szárazföldi korszak. Az eocén-tenger csakhamar birtokába vette az egész Cserhát területét, ahol a vulkánosság ebben az időben kezdődött és szigettengerré változtatta a tájat. Ennek a tevékenységnek a Naszályon nyoma sincs, de ha a Kopaszokról körültekintünk a csörögi Kígyóhegy több kilométeres andezittellére ötlik szemünkbe, ami egyik igen jellegzetes megnyilvánulási formája a cserháti vulkanizmusnak. A Pannon tenger üledékei a lépcsős sasbérc törmelékgyűrűjén kívül helyezkedő neogén halomvidéken találhatók.

A jégkorszakok jellegzetes képződménye a porhullásból keletkező lösz és jégkori vályog. A jégkorszakok idején szoliflukció révén kőfolyások alakultak ki. Főleg a hárshegyi homokkőből álló lejtőket jellegzetes periglaciális kőtenger borítja, de az északi meredek mészkő letöréseket is vastagon fedi a "csurgó" kő.

A jelenkori képződmények közül a Gyadai réteken folyó Monyók patak hordaléka képvisel jelentősebb patakhordalékot.

Ezek alapján biztonsággal állítható, hogy a Naszály a környék legérdekesebb és legértékesebb élőhelye. Természeti értékeinek veszélyeztetettsége miatt védelemre szorul...

Kosd község határában magasodó 652m magasságú Naszály-hegy fő tömegét jól karsztosodó triász időszaki mészkő építi fel, mely meredek északi és déli sziklafalakat alkot a hegyen. Ezeken, az egykori hévizes forrástevékenységnek köszönhetően több kisebb üreg és barlang található.

Ezek közül a második legnagyobb és legismertebb, a túristák által is kedvelt úti cél a Násznép-barlang, mely a hegy ÉK-i végében Csurgó-bánya nevű kőfejtő közelében nyílik. A barlang nagyméretű bejárata már messziről felismerhető de a tájékozódást megkönnyítve ide vezet a hegy gerincén haladó országos Kék Túra útvonalról leágazó barlangjelzés is.

A Násznép név mondai eredetre utal. Sokan, sokféle módon magyarázzák e népies név keletkezését. Több regényes monda közül az egyik az, hogy a törökök által a közeli Kosdról üldözött násznép meneült a barlangba és ott tartották meg a lagzit.

Mások ugyanezt a történetet a tatárjárás korába helyezik. A barlangban kincsásók is többször kutattak, mert állítólag a 18. században ezen a vidéken garázdálkodó Ilcsik és Jánosik tót rablók, ebben a barlangban rejtették el kincseiket. Egy vácvidéki útonállásukról egy tót népdal is járja. Beszélik, hogy az egyik szomszédvár urának leánya beleszeretett egy jobbágy fiába. Titokban meg is esküdtek, de mikor az esküvő után hazafelé vonultak,a dühös apa üldözni kezdte a násznépet, amely ebbe a barlangba menekült. Ez a monda, már kísértetiesen hasonlít ahhoz a verses elbeszéléshez, melyet Medve Imre: Tatár Péter regekunyhója című művében olvashatunk "Násznép-lyuk vagy a Templommá lett barlang" cím alatt. Az elbeszélés Kupa vezér korába helyezett szerelmi történeten keresztül a pogány világ és a keresztény vallás megütközését is szemléletesen ábrázolja.

A barlangról szóló mondák többsége abból a tényből táplálkozik, hogy a barlang bejárati részében hajdanán a környékbeliek számos edényt, edénytöredéket találtak. A nagyszámú edénytöredékből következtette aztán a nép, hogy itt valami nagy lakomának kellett lennie.

A mondavilágtól elszakadva a barlang ugyan nem részletes, de akkoriban teljes értékűnek számító tudományos feldolgozása az 1900-as évek elején kezdődött meg. A Násznép-barlang viszonylag nagyméretű száraz bejárati teremmel rendelkezik. Ezt az adottságot már az őskor embere is felismerte és hosszú ideig használta azt lakhelyül, illetve szolgált menedékül számára az idők folyamán. A barlang külső üregében az 1912. évben Dr. Majer István kosdi bányamérnök végzett próbaásatást a Barlangkutató Bizottság megbízásából. Az ásatás eredményeként az alluviális és ó-alluviális rétegekből recens emlőscsontok között, medve és őstulok csontrészek, valamint neolith-, bronz- és hallstatti korból származó edénytöredékek kerültek elő. A Váci Múzeumnak átadott leletek ma már nincsenek meg, így a kormeghatározás nem ellenőrizhető.

A barlang védelem alatt áll. 1994-ben részleges lezárás alá került. Jelenleg a túristák és alkalmi barlangászok szabadon, korlátozás nélkül látogathatják a barlang első két nagyobb termét. A belső részek látogatása engedélyekhez kötött. A barlang járatainak összhosszúsága 120m, négy nagyobb teremből áll, levegőjének átlaghőmérséklete 10-12°C. Bejárásához némi gyakorlottság és barlangjáró alapfelszerelés elegendő. Befelé haladva, már az első terem mennyezetén és oldalfalain is jól megfigyelhetőek a gömbüstszerű formák és a csőszerű járatok, melyek híven tükrözik a keletkezésük hévizes voltát.

Felkapaszkodva egy csúszós lejtőn, a barlang második termébe érkezünk, melynek alját vastagon borítja a felhalmozódott törmelék és a guanó, mely az egykor itt tömegesen tanyázó denevérektől származik. Mivel a barlang klímája ingadozó telelésre csak a hasadéklakó denevérfajok használják. Jelenleg a barlang mint jelentős szaporodási hely ismeretes. Számos kipusztulás határán álló denevérfaj egyedei keresik fel a barlangot, ahol évenként változó 50-150 példányszámban alkotnak szaporodó családokat.

A barlang második terméből kúszójárat indul. (Itt található a belső részek védelme érdekében elhelyezett lezárást biztosító ajtó.) Innen némi elszántsággal 8-10m kúszás után a barlang harmadik termében egyenesedhetünk fel. Innen utunk háromfelé ágazik. Balra fent egy kürtős terembe mászhatunk, melynek oldalfalait borsókövek díszítik. Jobbra lent kúszójárat indul, mely hamarosan elszűkül. Egyenesen előre a barlang utolsó egyben legnagyobb termébe érkezünk. Itt is jól megfigyelhetők az erős oldóhatás nyomai, de a beszivárgó felszíni vizekből való karbonátkiválás eredményeként több helyen kisebb cseppkövek is megjelennek.

A Naszály másik említésre méltó nagyobb barlangja a Naszályi-víznyelőbarlang, (Színlő-barlang) melyet az idősebbek Sárkánylyuk-barlang néven ismernek, s ami ma hazánk ötödik legmélyebb, fokozottan védett barlangja. A hegy főcsúcsa és a Szarvas-hegy közötti nyeregben találhatjuk a barlang bejáratát egy időszakosan aktív víznyelő aljában. Az üreg 1952-ig érintetlenül rejtőzött a föld mélyében, mígnem Bánhídi László és Joó Tibor tanárok által irányított, váci diákokból álló barlangkutató csoportnak hat napos nehéz munka árán sikerült bejutnia a barlangrendszerbe. Akkoriban a barlangról Gánti Tibor térképet készített, mely szerint hossza 130m mélysége 60m volt. A felfedezés után a barlang lassan feledésbe merült bejárata beomlott és több méteren eltömődött.

Később 1962. szeptemberében Leél-őssy Sándor és a Móricz Zsigmond gimnázium diákjaiból álló barlangkutató csoprt tagjai az eltömődött járatot ismét kibontották, de ők is csak az 1952-ben megismert végpontot jelentő teremig jutottak. Hosszú ideig ez volt a barlang ismert kiterjedése, mígnem 1975-ben a VMTE Központi Barlangkutató Csoport néhány tagja a terem alját képező bizonytalan stabilítású omladékon átbújva (melynek az Ördög-malom nevet adták) megtalálta a lefelé vezető utat. Sajnos 50 méterrel lejjebb ismét omlás állta útjukat, melyet a Viktória Barlangkutató Csoport bontott át, és 165m mélységben elérte a barlang akkori végpontját a Nem Várt Álmok Termét.

A barlang kutatását 1994-ben a Naszály Barlangkutató Csoport vette át. Elkészítette a barlang részletes térképét, és több száz méter új barlangszakaszt fedezett fel. Jelenleg a Troglonauta Barlangkutató Egyesület kutatja. A járatok jelenlegi hossza eléri a 2 km-t. A barlang fő járata függőlegesen erősen tagolt, bejárása hosszú időt vesz igénybe, egyes részei csak kötéltechnikai módszerekkel látogathatók. A lefelé egyre szélesedő nagy termeken átvezető kanyargós barlangfolyosókon, sok helyen hatalmas instabil kövekből álló omladékok között vezet az út. A barlang furcsa nyomasztó hangulatát csak fokozza a monumentális termekben elvesző lámpa fénye és az évről évre megismétlődő omlások sorozata.

A barlang járataiban nagy egyedszámmal (500-1200) telelnek főleg kis patkósorrú denevérek, melyek száma európai szinten sem elhanyagolható. A Naszályi-víznyelőbarlang fokozott védelem alatt áll. Látogatása csak indokolt céllal engedélyek birtokában, kizárólag kutatóknak lehetséges. A barlang végpontján való továbbjutás lehetősége a mai napig nyitott kérdés. A feltárást egy időszakosan aktív szifonjárat nehezíti. Ennek ellenére a Naszályi-víznyelőbarlang mélységével és kiterjedésével igy is sokáig méltó helyet fog elfoglalni Magyarország barlangjai között.

Barlangkutatásssal, barlanglátogatással, egyéb barlangokkal összefüggő információkért keresse a Naszály Barlangkutató Csoportot.

Antal József csoportvezető

Eőszi Lőrinc szobor
(Eőszi Lőrinc tér)

Milleniumi emlékmű
(Bocskai utca, az iskola mellett)

Honfoglalási emlékmű
(Eőszi Lőrinc tér)

A kezdeti időkről nem sok feljegyzés maradt. Korabeli Református testvérek tájékoztatása szerint már az 1800-as évek vége felé voltak Baptista összejövetelek Kosdon. 1905-ben Szigetszentmiklósról Kosdra költözött Kiss Mihály és Boldizsár János. A Tahitóthfalui körzet akkori lelkipásztora, Kosztán Mihály (1869-1953) igazi missziómunkás volt. Azt azonban tudjuk, hogy a rendszeres összejöveteleknek Kiss Mihály adott helyet. Az első bemerítés 1907-ben volt Kosdon. Kosztyán Mihály Tahitóthfalui lelkipásztor Véglesi Istvánnét és özv. Tóth Jánosnét merítette be, majd 1909-ben Tóth Lídia, Sebián Istvánné, Farkas Sándorné és Szabó Istvánné bemerítésével 7 főre szaporodott a gyülekezet létszáma. Tóth Lídia nővér volt az elsők közül az egyetlen, aki az ötvenes évek végén induló misszióban is részt vett.
A Békehírnők 1922-ben evangélizálásról ad hírt. A feljegyzés szerint Tóth Istvánné és Marton Sámuel lett a gyülekezet tagja. 1928-ban újabb 4 taggal bővült a gyülekezet, Nagy József, özv. Marton Istvánné, Farkas Mária és Nagy Julianna testvérekkel. Később Kosdra nősült Molnár Imre, aki feleségül vette Farkas Mária testvérnőt, Marton Sámuel pedig Lados Juliannát. Ebben az időben 17 főre emelkedett a gyülekezet létszáma, és ekkor Farkas Sándoréknál volt az istentiszteleti hely.

A negyvenes években megfogyatkozott a gyülekezet létszáma, az idősek elhaltak, a fiatalok elköltöztek a munkahely miatt Pestre. A negyvenes években Vass Ferenc volt a Tahitóthfalui gyülekezet lelkipásztora, Ő temette el özv. Marton Istvánnét 1946-ban, ami azért volt jelentős, mert lánya és unokája szívét a temetésen érintette meg az ige, és az elhintett mag kikelt. 13 évi szünet után 1959-ben 4 lélek megtérésével (Léman Jenőné és édesanyja özv. Zsolna Mihályné, Győri Zsigmondné és édesanyja Tóth Józsefné testvérekkel) újraindult a gyülekezet, és ez jelenti egyben a jelenkori misszió történetének kezdetét is.

1959-ben Babka János házánál kezdtek összejönni az igére vágyakozó testvérek, majd 1960-tól özv. Zsolna Mihályné adott helyet 36 éven keresztül házában a gyülekezeti összejöveteleknek. 1958-ban Kovács Géza Újpesti Lelkipásztor felkereste e kis csoportot és rendszeressé tette az Istentiszteleti alkalmakat. Újpestről küldött szolgálattevőket, Mike Károlyt, Kulcsár Ferencet, Kocsi Józsefet, Cihát Károlyt és még néhány testvért.

1960-ban Szokolyához csatlakozott a gyülekezet, Dr. Mészáros Kálmán szokolyai lelkipásztor járt ki Kosdra és szolgált a gyülekezetben. Nehéz és viszontagságos idők után is növekedés mutatkozott, 1963-ban 12 tagot számolunk.
1963-1970-ig Dobner Béla a körzet lelkipásztora, majd Őt Herjeczki András követte a lelkipásztorok sorában. Áldozatos munkát végeztek feleségével, Lídiával 1976-ig, majd az Amerikai Első Magyar Baptista Gyülekezettől kaptak meghívást Detroitba, és ott folytatták szolgálatukat. Sajnos már sem ők, sem Dobner testvér nincsenek közöttünk, a Mennyei Atya haza szólította őket.
1976-tól Hargas Gyula lelkipásztor látja el 10 éven keresztül a szokolyai és kosdi prédikátori teendőket. Testvérünk 1986. október 1-vel nyugdíjba ment, és jelenleg a kiskőrösi Szeretetház lakói feleségével együtt.

1987. július 1-től Csuhai József lelkipásztor szolgált a körzetben. 1988. május 14-én a gyülekezet Léman Jenőt diakónusnak avatta fel.

1989 januárjában a gyülekezet arra kapott indíttatást az Aggeus 2:6-9 igék alapján, hogy az Úr házának - Imaház - építésébe kezdjen.
A fenti ige így szól: "Mert ezt mondja a Seregeknek Ura:
Egy kevés idő van még, és én megindítom az Eget és a Földet, a tengert és a szárazt, és megindítok minden népet, és eljön, akit minden népek óhajtanak, és megtöltöm e házat dicsősséggel! - ezt mondja a Seregeknek Ura. Nagyobb lesz e második ház dicsősége az elsőnél! - ezt mondja a Seregeknek Ura, és e helyen adok békességet - ezt mondja a Seregeknek Ura."

Ezek az igék csodálatosan teljesedtek be a szemeink láttára.
1991-ben kezdődött az építkezés Hargas Gyula építész testvér tervei alapján és még ez évben megtörtént az alapkőletétel. Az 1991-1997-ig tartó építkezés munkáinak vezetését Léman Jenő végezte, akit 1992-ben a gyülekezet vezetőjének választott meg.

Áldozatos munka eredményeként a gyülekezet 23 taglétszámmal, 6 év alatt, egyéni adományokból, hittel építette fel a modern Imaházat, minden kölcsön és tartozás nélkül.

A templom felavatására ünnepélyes keretek között 1997. április 26-27-én került sor. Istenünknek adunk hálát érte!

1995-ben Csuhai József testvér a szentendrei gyülekezet lelkipásztora lett, így 1995 szeptemberében Marton Zsolt harmadéves Misszió Főiskolás testvért hívta meg a gyülekezet, aki az iskola befejezése után a körzet lelkipásztora lett.
Felavatására 1996. április 28-án került sor.

Időközben a gyülekezet önállósodott. A gyülekezetet a továbbiakban Léman Jenő gyülekezetvezető két elöljáró társával Abonyi Péterrel és ifj. Léman Jenővel együtt végzi. 2008. július 13-án Léman Jenő presbiteri kirendelésére került sor a Magyarországi Baptista Presbiteri Tanács felavatása által, így a gyülekezetben az úrvacsoraosztást, a bemerítést, a temetést, a házasságkötést és egyéb szolgálatokat Ő látja el.

Ökumenikus kapcsolat

Kezdetekben, a faluban nagyon feszült, ellenséges viszony volt az új kis gyülekezettel szemben. Léman Jenő diakónus arra törekedett, hogy mind a református, mind a katolikus testvérekkel szeretetteljes viszonyt alakítson ki. Ennek első lépéseként Pintér Gyula református lelkésztestvért meghívta a Baptista Gyülekezetbe vendégszolgálatra. Először a presbiterek még nem járultak hozzá, Isten viszont úgy alakította a körülményeket, hogy egy évvel később már elfogadták a meghívást és ennek következtében létrejöhettek a hivatalos ökumenikus imaheti alkalmak, amelyeket azóta is mind a három templomban megtartunk.

Hála Istennek egymást elfogadva, testvéri szeretetben tudunk együtt szolgálni.
A lelkészek kapcsolata a hivatalos kapcsolaton túlmutat és baráti-testvéri kapcsolatnak nevezhető. Ma már nem csak az ökumenikus alkalmakon, hanem egymás gyülekezeti rendezvényein és részt vehetünk.

A gyülekezeti alkalmaink mindenki számára nyitottak, szerdánként 19.00 órától bibliaórát tartunk, vasárnaponként délelőtt 10.00 órától Istentiszteleti alkalmunk van. Minden hónap harmadik vasárnap délutánján 16.00 órától azok számára tartunk összejövetelt, akik szeretnének megismerkedni a gyülekezettel és személyes lelkigondozást igényelnek, betegség esetén imádkozunk értük.

Minden pénteken a váci kórházban este 18.00 órától, felekezettől független Istentiszteletre kerül sor, amelyet Léman Jenő presbiter vezet.
A gyülekezet internet címe: www.kosd.baptist.hu, ahol a gyülekezet aktuális programjáról bárki tájékozódhat.

"Lakóföldünknek szeretete mélyen bele van plántálva az emberi kebelbe. Szeretjük édes jóanyánk gyanánt a helyet ahol születtünk, növekedtünk. (...) A magyar református embernek van egy másik édesanyja is (...) - az ő egyháza."

Ezekkel a gondolatokkal kezdi a Kosdi Református Egyház történetének írását az 1920-as évek közepe táján a gyülekezet akkori lelkipásztora nagytiszteletű nemes Biczó Pál.

A falutól északnyugatra emelkedő Naszály hegy környéke már az őskortól fogva lakott vidék volt. Éltek itt bronzkori és vaskori közösségek, szarmata és kelta nemzetségek valamint Pannónia provincia határvidékének római polgárai. A honfoglalástól e terület Kurszán majd leszármazottjai Tétény és Fajsz kijelölt szálláshelye volt.

Árpádházi királyaink korán birtokukba vették Kosdot; II. Endre király a falut a királyi birtokok közül kiveszi és a váci püspöknek adományozza. A tatárjárás - Vác városával egyetemben - csaknem elpusztítja a települést. Az elkövetkezendő 200 évben a falu újra benépesül, majd ismét pusztulásra jut amikor a huszita csehek feldúlják azt. 1526 őszén az ország központja felé özönlő török csapatok - ismét Vác városával együtt - felégetik. 1544-ben Nógrád várával együtt török uralom alá kerül. A budai Rusztem pasa adószedői 1562-ben 140 adóköteles házat tartottak nyilván 9500 akcse adóbevétel mellett, ami azt jelzi, hogy Vác mellett a térség legnépesebb települése volt. Az itt élők adóztak a töröknek, robotra jártak a nógrádi várba, de fizették a tizedet a váci püspöknek is. Nagyjából erre az időre tehető a reformáció megjelenése, amely a természetes terjeszkedés törvénye szerint ért a községbe. 1606-ban a bécsi békekötés pontjai megerősítették a magyarországi protestánsok vallásszabadságát.

1616-ban Kosd minden bizonnyal lelkipásztorral rendelkező gyülekezet, hiszen ma is meglévő úrvacsorai aranykelyhe ebben az esztendőben készült. Az első kosdi lelkészek között voltak ezidőtájt Váczi Mátyás, majd 1632-től Czeglédi János, 1652-ben Tatai András.

A XVIII. század első évtizedei a kosdi reformátusok szabad vallásgyakorlatának megszűnését hozták. Az 1740-es nagy pestisjárvány Kosdon is hatalmas pusztítást végzett. Ezt követően Mária Terézia Ausztriából mintegy 50-60 német családot telepít a faluba, ezt jelzi a lakóhelyükként kijelölt későbbi "német utca" elnevezés is.

A következő jeles évszám a gyülekezet újraéledésének első éve, 1783. Az egyház ma is meglévő legrégebbi jegyzőkönyvében ez a feljegyzés áll: "...hatvanhárom esztendőkig árvaságban lévén, hol ide, hol oda, de leginkább Tótfaluba járt e nép" - tudniillik istentiszteletre.

Új korszak kezdődik az egyház letében II. József császár 1781-ben kelt türelmi rendelete nyomán. Ez kimondta, hogy ahol 100 család van ott templomot építhetnek maguknak. Habár csak 99 családot tudtak összeszámlálni, 1783 nyarán mégis engedélyt kaptak az építkezésre. A templom alapkövének letétele 1784. június 4-én megtörtént és 1785. június 18-án a templomépítő lelkipásztor Nagy-Kaszap Mihály prédikációjával használatba vétetett.

A gyülekezet számára a következő évek a külső és belső megerősödés esztendei voltak. 1810-ben került sor a jelenlegi formájú kőtorony felépítésére.

Kétrendbeli nagy tűzvész ismét próba elé állította eleinket. Az egyik 1844. június 8-án, a másik 1856. október 12-én. Utóbbinál a templom jelentősen károsodott, a harangok lezuhantak, a kisebb darabokra tört. Az 1825-től 1901-ig terjedő időszakot két nagy lelkipásztor egyéniség idős és ifjú Szánthó János neve fémjelzi. Apa és fia összesen 76 esztendőn át szolgálta a kosdi gyülekezetet.

Az egyháztörténet-író lelkipásztor Biczó Pál aztán 1904-től negyed századon át pásztorolta híveit. "A kosdi refor-mátus egyház története" című munkáját Biczó Pál kinyomtatva már nem láthatta, mert 1928-ban elhunyt. Ezt követően sorrendben Molnár Lajos, Kovács Szilárd majd Fülöp Mihály a gyülekezet pásztora. Nehéz történelmi időben 1953-ban állt a kosdi gyülekezet élére Szenes László. Beiktatására 1953. október 18-án került sor. Az ő 31 esztendei szolgálata alatt épült újjá a '70-es évek elején a parókia. Őt Pintér Gyula követte, aki 1984. novemberétől 1989. augusztusáig volt a gyülekezet lelkipásztora. Erre az időre esik a templom felszentelésének 200. évfordulója. Az ünnepségre 1986. június 15-én került sor. A gyülekezeti teremben egyháztörténeti kiállítás készült, visszakerült a penci múzeumból a gróf Bethlen Rozália által adományozott régi úrasztala. Pintér Gyula 1989-ben Nagykőrösön folytatja lelkipásztori szolgálatát. Az 1989. szeptember 17-i egyházközségi közgyűlésen néhai Nagy Lajos gondnok úr ismerteti a gyülekezettel a presbitérium a lehetséges utód tekintetében. Ezt követően megszületik az egyhangú határozat, amelyben kérik az észak-pesti egyházmegye esperesét, hogy Fónagy Miklós kerepestarcsa-mogyoródi lelkipásztort a gyülekezet pásztorául meghívhassa. Fónagy Miklóst 1989. december 17-én iktatta be Berzétei László esperes.

1990-ben az egyház visszakapja az iskola épületét, amelyet rövidesen rendbe hoz és használatba vesz. Fónagy Miklóst 1990-ben esperesükké választják az észak-pesti egyház-megye gyülekezetei. Ez év tavaszán a kisváci gyülekezet lelkipásztorává választja őt. 2000. nyarától a gyülekezet megválasztott lelkipásztora Schmidt Ferenc.

A falut nógrádi birtokok adományozásával egyidőben, 1199-1212. között kapta Boleszló váci püspök Imre vagy II. Endre királyunktól. A püspöki birtokon, Kosdon hamarosan felépített templom védőszentjéül II. Endre 1235-ben szentté avatott Erzsébet lányát választotta Bereck váci püspök.

A kutatás során sikerült megállapítani, hogy a templom északi falának alsó, gondosan faragott kváder kövekből épített része az első román kori templomhoz tartozott. A román kori temlom megismert méretei és részletei alapján, építése idején, a XIII. század első felében, hazánk falusi templomai között jelentős helyet foglalhatott el. Ez következik püspöki kegyura személyéből, aki kosdi birtokán élő népei részére, de hatalmának és új birtokának bizonyságaként épített az egyszerű falusinál nagyobb és díszesebb templomot.

A tatárok 1241-ben a falut elpusztították,a templomot súlyosan megrongálták. A következő évtizedekben a püspökök azon voltak, hogy a falut benépesítsék, a templomot újjáépítsék. A XIV. századi gazdasági fellendülés időszakban gótikus stílusban bővítették, átépítették.

A XV. Század közepén a huszita támadások a kosdi templomot is megrongálták. Mátyás király a husziták vezérével Vácott kötött békét, ez után javították ki a templomot.

A mohácsi csata után a török csapatok Váccal együtt felégették Kosdot is. 1595-ben felszabadított nógrádi vár lett a váci püspökség székhelye. A püspökség birtokai közül elsőként Kosdra terjesztette ki földesúri joghatóságát, melynek nagy része ekkor már református volt, és a templomot is ők használták. Berkes András prépostot bízták meg, hogy birtokain lévő összes templomot vegye az ő nevében birtokába és a lakosságot térítse vissza a katolikus hitre. Kosdon ez 1699-ben következett be. Abban az időben a templom falai javításra szorultak. A toronyban egy harang volt. A Rákóczi szabadságharc idején a templom visszakerült reformátusok kezére. A szabadságharc bukása után a reformátusok néhány évig megtartották a templomot. 1717-ben egy harangot is öntettek, ami térítés ellenében a katolikusoké lett, amikor a templomot azok visszavették. Erre 1719-ben került sor.

Althan Mihály Frigyes püspök 1719-ben és 1732-ben is javíttatta a templomot. Az őt követő püspök 1743-1744-ben folytatta az építkezést. Barokk stílusban történt átalakítása azonban Migazzi Kristóf váci püspök nevéhez fűződik. Az átépítés két szakaszban történt 1772-1777. között. 1781-ben egy nagy harangot vett Révoroszi János kosdi lakos, a templom részére. 14 évvel később készült el a mai használatban lévő orgona.

A XIX. században, 1824-ben javították a templomot, 1834-ben új tetőt készítettek és 1843. nov. 19-én szentelték fel a templom védőszentjének, Szent Erzsébetnek a főoltáron található képét. 1849-ben egy nagy vihar komoly károkat tett a templom épületében.

Az 1974-78-as években végzett régészeti kutatás során megtalált középkori részletek, maradványok segítségével történt a templom műemléki helyreállítása. A munkálatok szervezésében nagy szerepet vállalt Dr. Visnyei Lajos plébános, aki a tudományos kutatáshoz okleveles anyaggyűjtésével is hozzájárult.

A Dunakanyarban és környékén már a kora középkortól meghonosodott a szőlő és bortermelés.

Az 1800-as évek feljegyzései alapján Kosdon nagy szőlő terület és jó minőségű bor van.
Azt is feljegyezték, a kosdi hegyek kellemes fekvésűek, s a hegy leve pedig színre és ízre is kiváló minőségű.

Vác közelsége, a dunai szállítás lehetősége kedvezően hatott a borkereskedelemre.
Községünk határán vezetett a Borhordó út, melyen lovas kocsik szállították a bort, uticéljuk a dunai berakás és a bécsi piac volt.

Az 1880-as években 180 hold szőlőt jegyeztek, 1 hold szőlő jövedelme 7 arany volt.
Elődeink úgy a fehér, mint a vörös fajtákat egyaránt kedvelték.

Az 1970-es években kissé visszaesett a szőlő terület, 70 holdat jegyeztek.

A Kosdi Szőlészek és Borászok Egyesülete 1998-ban megalakult, ami hatalmas változást hozott a borászatban.
Évenként megrendelésre kerültek a helyi borversenyek. Szomszédos településekről is egyre többen bormintát hoztak, ami ösztönzően hatott még jobb minőségű borok készítésére.

Felküzdöttük magunkat az élvonalba. Vác, Nagymaros borversenyein mi is részt veszünk, ahol 20-25 településről 100-130 borminta is érkezik. Ott is helytállnak borászaink, melyre méltán büszke lehet településünk.

Alapító tagok:

• néhai Széplasz János
• Nagy András
• Győri Zsigmond
• Mózes Sándor
• Szakolcai Bertalan

akik ma is töretlenül szervezik a borászkodást és a borversenyt.

Nagy András
2612 Kosd, Dózsa György u.7.
06-27-324-201

Nagy jelentőséggel bíró rendezvényeink között említhetjük a Pünkösdi Falunapokat és a szüreti felvonulást. Ezek a rendezvények a falu közösségét megmozdító vidám, emelkedett hangulatú cselekmények, amiben a mindennapi megfeszített munka feszültsége a felszabadult szórakozási lehetőségekkel feloldódhat.

A Pünkösdi Falunapok programsorozatában helyet kap a népi kézművesség, a népi ügyességi verseny pünkösdi királyválasztással, lovaglással és az asszonyok "herőke" sütőversenyével.

A szüreti felvonulás igazi színfoltja a falu életének. Felpezsdül az élet a falu utcáin, a "bámészkodók" népes táborát népviseletbe öltözött lányok és asszonyok vidám tánccal, énekkel szórakoztatják. A lovas szekereken az apróbb gyermekek élvezik az összetartozás örömteli pillanatait. A férfiak lóháton kísérik és zárják a menetet.

Már hagyományosan minden tavasszal színpompás forgatag szórakoztatja a falu ifjúságát és felnőtt lakosságát. A rendezvény egyik részében a kézműves foglalkozások (szövés, gyöngyfűzés, bőrözés, madzagszövés, nemezelés, vessző- és csuhé megmunkálás...) mellett meghívott vendég népművészek mutatják be és tanítják meg tudományukat. A gyerekek népi játékok, és sorversenyek keretében is összemérhetik erejüket. A falunap másik színfoltja a népi ügyességi sportverseny, itt női és férfi csapatok versengenek egymással. A verseny érdekessége, hogy a feladatokat a paraszti kultúra hagyományos eszközeinek és anyagainak a felhasználásával állítjuk össze. Célba dobunk rongylabdával, fadárdával, vesszőgúzzsal, célba gurítunk fagolyóval, rönköt és kötelet húzunk, fűrészelünk, diót törünk, kukoricát morzsolunk, zsákban futunk. A rúdemelő verseny győztese elnyeri a pünkösdi királyi cím vándordíját. A napot nagyszabású kiállítással zárjuk, azokat a tárgyi emlékeket mutatjuk meg a falu lakosságának, amelyeket az ország különböző tájegységeiről gyűjtöttünk össze.

A falu életének legmozgalmasabb kulturális rendezvénye ez az őszi program. Régi hagyományokat elevenít fel, könnyed szórakozást ígérve minden korosztálynak. A hagyományos felvonulás (szekerekkel, lovakkal, a tájegységnek megfelelő ruhákban, huszárokkal, bíróval és bírónéval), nagy érdeklődésre tart számot. A felvonulás után a művelődési ház udvarán tánccal, dallal mulat tovább a felvonuló sokaság, közben fő a bográcsgulyás, az árusok kínálgatják portékáikat. A délután folyamán a hagyományőrző gyermekcsoport műsorral szórakoztatja az egybegyűlteket. Este szüreti bál várja a szórakozni vágyó embereket. A rendezvény igen látványos, a ruhák, kellékek jelentős részét a falu gyűjtötte össze, illetve varratta az elmúlt évek során.

táborunkat immár ötödik éve rendezzük meg az augusztus 20-át megelőző héten. Az érdeklődés a 6-13 éves korosztályt érinti elsősorban, hasznos elfoglaltságot nyújtva a nyári szünet idejére. A gyerekek a népi kismesterségekkel ismerkedhetnek meg, de a tábor ideje alatt népi tánc foglalkozás, népi gyermekjátékok, dalok tanulása is folyik. Programunkba beépítettük a tájegységek jellegzetes ételeit, amit bográcsban készítünk el. Tervezett programunk:

• Agyagedények készítése felrakással
• Ruhák, terítők batikolása
• Nemez fejfedők, nemezlapok készítése
• Tarsoly és késtok készítése bőrből
• Rézékszerek, gyöngyfűzés, gyöngyszövés
• Fonatok hajba, madzagszövéssel ruhaöv készítése
• Dísztárgyak készítése üvegfestéssel
• Szövés függesztett szövőállványon - virágszőnyeg
• Karmantyúbábbal bábok szövése
• Vesszőfonás - fűszertartó készítése sövényfonással

Az elkészült kézműves munkákból kiállítást szervezünk a művelődési ház kistermében.

Íme álljon itt néhány kép a falunapunk hangulatából.

Kórusunk 1992-ben nőikarként indult Konczili Edit vezetésével. 2004-ben a férfiak kezdeményezésére átalakult vegyeskarrá. Tagjaink között vannak óvónők, tanárok, diákok, munkások, nyugdíjasok. A kórus mai létszáma 29 fő.

Fontos feladatunknak tartjuk a községünk rendezvényein való részvételt. Ezért énekelünk nemzeti ünnepeinken, nyugdíjas napon, falunapon. Hagyományosan mi rendezzük meg a március 15-i megemlékezést, tartunk adventi hangversenyt önálló est keretében és minden év júniusában évadzáró hangversenyt adunk, rendszerint valamilyen jótékony cél érdekében.

Számos hazai településsel állunk kapcsolatban. Énekeltünk Hajóson, Kókán, Nézsán, Érden, Sárospatakon, Galgagyörkön, Vácon, Letkésen. Különösen fontos számunkra a felvidéki Kéménd községgel ápolt kapcsolatunk, de ellátogattunk már Berlinbe és az erdélyi Zetelakára is. 2002-ben 10 éves munkánkat azzal koronáztuk meg, hogy a csehországi Olomouc városában megrendezett nagyszabású kórusfesztiválra neveztünk egyházi kórusok kategóriájában, ahol ezüst diplomát nyertünk.

Repertoárunkban megtalálhatóak a népdalok, a gregorián, a reneszánsz zene és az új magyar kórusirodalom egyházi és világi alkotásai egyaránt. 2006 februárjától a kórust Langné Oláh Gabriella vezeti.

2009. július

További információk, hírek, cikkek: www.gratianostra.eoldal.hu

Magánkiadásban megjelent Szarka János verseskötete.

Szarka János 1934. január 8-án született a Heves megyei Rózsaszentmártonban. 1957. január 19-én a Katonai Bíróság az 1956-os forradalomban elkövetett cselekményekért halálra ítálte, melyet az Elnöki Tanács 18 év börtönbüntetésre változtatott. Ebből 14 évet töltött a budapesti Gyűjtőfogházban. 1970-ben szabadult. Harminchét éve él Kosdon.

Alapítva: 2001. szeptember 18.

Alapítvány célja:
A község fejlesztéséhez, önálló arculatának kialakításához, tárgyi és szellemi értékeinek, hagyományainak megőrzéséhez anyagi támogatást nyújt.
Ezen belül a konkrét célok:

• nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
• kulturális tevékenység
• kulturális örökség megóvása
• sport
• közrend és közbiztonság védelme
• környezetvédelem

Alapítva: 1996. július 24.

Adószám: 18673395-1-13

Alapítvány célja:

• A Kosd községben működő általános iskola ellátása a kor követelményeinek megfelelő oktatási berendezésekkel.
• A fenti oktatási berendezéseknek megfelelő korszerű oktatási-nevelési módszerek bevezetése és meghonosítása az iskolában.
• A tehetséges gyermekek ösztönzése különösen a hátrányos helyzetűeké.
• Minden olyan tevékenyég, amely a gyermekek személyiségét széles látókörét, testi- és lelki fejlődését segíti, ösztönzi.

Az évszázados hagyományokra visszatekintő egyház-felekezeti elemi népoktatás utódintézményeként működik a község egyetlen, önkormányzati fenntartású általános iskolája.

A modern, könnyűszerkezetes épületet 1982-ben építtette a községi tanács, majd kiegészítő beruházásként 1990-ben tornateremmel, sportöltözőkkel bővítette. Az intézmény 2001 óta a tudós költő, műfordító és tanár Arany János nevét viseli. 176 tanulóját 18 pedagógus oktatja.

Vác iskolaváros karnyújtásnyi közelsége hosszabb ideje többszörös erőpróbát jelentett az intézményt működtetők számára. Hiszen a tanulói elvándorlást csak átható, szakmai és emberi vonásaiban is hiteles folyamat képes megfékezni, amely már hosszabb ideje eredményes törekvése iskolánknak. A kis intézmények felemelkedésének legfőbb erénye ugyanis az - leküzdve a belterjesség, a szűkkeblűség veszélyeit -, hogy hagyományokat ápol és teremt újjá tartalmas együttműködést keresve a hasonló szemléletűekkel. Szerényebb vállalásaival is a magasabb szakmai nívó szolgálatában áll. Ennek a jegyében szerveződik a kisrégió (Rád, Váchartyán, Vácduka, Kosd községek) alapfokú oktatási intézményeinek együttműködését szolgáló társulás, ennek a reményében fogadhattuk a Magyar Közösségi Iskolák Szövetségének tagintézményeit egy országos kulturális fesztiválon, és ennek a meggyőződésnek a hite sarkallta az intézmény vezetését több olyan megyei és országos pályázati programban való részvételre, amely az iskola szüntelen tárgyi és szellemi gyarapodását szolgálja.

Az oktató-nevelő munkában reális célkitűzéseket megfogalmazó, ellenőrizhető iskolát szeretnénk teremteni, amelyben a személyiség és a közösség értékközpontú folyamatok részese, amelyben - Németh Lászlóval szólva - "a teremtő lélek tudománya" virágzik. Helyi tantervünkben reális egyensúlyba helyeztük az alapvető anyanyelvi és matematikai készségek fejlesztésére szánt időt a speciális készséget kibontakoztató tevékenységekkel. A csökkenő óraszámban oktatott közismereti tárgyak (biológia, földrajz, kémia) megkedveltetését kollégáink egy-egy célszerűen integrált ismeretkörhöz kötődő vetélkedő megszervezésével tudják megerősíteni. Matematikából, angol nyelvből, biológiából, történelemből tanulóink rendszerint eredményesen szerepelnek a körzeti, a megyei, az országos tanulmányi versenyeken, az iskolai házi versenyeken pedig egészen kimagasló a részvételi arány. A tantárgyi követelmények mindenképpen alapozó munkafolyamatot feltételeznek, amelynek végpontja a középiskolára való eredményes felkészülés. Magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából differenciált középiskolai előkészítő foglalkozásokat tartunk. A közelmúltban adtuk át azt az Informatikai Kormánybiztosság pályázatán elnyert számítógépes telekunyhót, amelynek további korszerűsítését újabb pályázati forrásból szeretnénk biztosítani. Elindításra vár egy új, iskolakönyvtárként is szolgáló médiacentrum kialakítása, ahol az Internet használatnak, a könyvtári kölcsönzésnek, a videófilmezésnek hódolhatnak tanulóink.

Örömteli, hogy a szabadidő eltöltésének, valamint a tanórán kívüli közösségi mozgalmaknak az elmúlt években olyan családias körei alakultak ki, amelyben jelentős szerepe van az alkotó szemléletnek, a művészeti jellegű tevékenységnek. Népi hagyományőrző csoport, kézműves szakkör és nyári tábor, nagy létszámú gyermekkórus és mozgásterápiát és nyújtó tánc szakkör működik.

Ma már az embernevelés aranyfedezete az, ha minden gyermek hajlamainak, képességcsíráinak kibontakoztatása során a személyes értékéiben fedezi fel önmagát, és ehhez méltó körülményeket teremt környezete. Ez küldetéstudatunk lényege.

Az iskola elérhetősége

Óvodánk önkormányzat által fenntartott 4 csoportos intézmény, mely a falu központjában található. Eredetileg 3 csoportos volt, ám a megnövekedett igények alapján 1995-ben szükségessé vált, hogy egy új óvodai csoportot indítsunk be. Az új csoport egy önálló épületben kapott helyet, a főépülettel szemben. Mindkét épülethez nagy játszóudvar tarozik.

Igaz, hogy lakóhelyünkön ez az egyetlen óvoda, ám Vác város közelsége miatt a szülők szabad óvodaválasztása könnyebben realizálódott. Ezért folyamatosan törekszünk olyan feltételeket, fejlesztési lehetőségeket felkínálni, amelyekkel a szülők többségének igénye kielégítést nyer.

A megvalósításhoz, a rendszerbefoglaláshoz Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési programja szolgál, melyet a gyakorlatban saját lehetőségeinkre adaptálva próbáltunk ki. E programot azért választottuk, mert szemlélete, gyakorlata nagyon hasonló a mi szemléletünkhöz, eddigi gyakorlatainkhoz.

Mivel természetvédelmi területen élünk, helyi pedagógiai programunkban a nevelés feladatainak, valamint a tevékenységek tartalmának konkrét meghatározásához elengedhetetlennek tartjuk az adott természeti környezet alapos ismeretét és az ebből adódó lehetőségek hasznosítását. Ehhez nekünk pedagógusoknak az alapos természetismeret, pozitív viszonya szükséges, hiszen e terület a gyerekek fejlődéséhez gazdag tevékenységformát biztosít. Természetszeretetünk, csak aktív kapcsolatban alakulhat ki.

Nevelésünk tartalmát tovább színesíti a települési formából adódó társadalmi környezet. Figyelembe vesszük a helyi hagyományok, népszokások rendszerét, hiszen a tiszta forrásból való merítés a nemzeti és nemzetiségi hovatartozást erősíti. Óvodánk minden alkalmat megragad a hagyományok, az ünnepek kialakítására. A közös készülődés, tervezgetések, a holnap öröme távlatokat jelentenek a gyermekek számára. Életünk (mindennapjaink) szokásai, hagyományai, érzelmi átélésre, gazdagon motivált tevékenységekre biztosítanak lehetőséget. Kialakítottuk saját hagyományainkat, ünnepeinket, melyeknek igen nagy közösségi kohéziót erősítő szerepe van.

Örömmel tapasztaljuk, hogy ma újra, meg újra, nagy szerepük van a nagyszülőknek a családi nevelésben. Koruk, élettapasztalatuk sok segítséget nyújt szülőknek, óvónőknek egyaránt.

Hagyományőrző programjaink igen ismeretesek és kedveltek. Ünnepségeinkkel, hagyományainkkal, családdal közös programokkal az szeretnénk elérni, hogy a gyerekek érezzék meg, hogy a világnak, amelybe beleszülettek, múltja és jövője van. Az életben legfontosabb dolog a szeretet, az egymásnak örömet szerző emberi összetartozás. Munkánkat a szülők nagymértékben segítik.

2 éve sikeresen működik intézményünkben az az innovációs törekvés is, mely a családi kohéziót segítő szülők-óvoda-óvónő kapcsolatának fejlesztésére irányul. Előadássorozatot indítottunk neves szakemberek közreműködésével - házi továbbképzés keretein belül -, amely felvilágosítást, pszichológiai, nevelési, orvosi tanácsadást nyújt óvónőknek, szülőknek a gyerekekkel kapcsolatban felmerült problémák terén.

• Kosd Község Integrált Településfejlesztési Stratégiája Megalapozó Vizsgálat
• Kosd Község Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Bankszámlaszámok:

Építményadó: 11742094-15394136-02440000
Helyi iparűzési adó: 11742094-15394136-03540000
Gépjárműadó: 11742094-15394136-08970000
Késedelmi pótlék: 11742094-15394136-03780000
Bírság: 11742094-15394136-03610000
Talajterhelés: 11742094-15394136-03920000
Illetékbeszedés: 11742094-15394136-03470000
Jövedéki adó számla 11742094-15394136-10080003

2023. évi adómértékek, nyomtatványok, rendeletek:

Jövedéki adó: 

Bevallás előállított magánfőzött párlat után ill. bejelentés desztilláló berendezés tulajdonjogáról, tulajdonjogának megszerzéséről.

Építményadó: 150 Ft/m2 (illetve 800,-Ft/m2 rendeletben meghatározott esetekben)

Helyi építményadó rendelet: 17/2022.(XI.23.)
Helyi építményadó bevallás nyomtatvány letölthető innen (2023)

Helyi iparűzési adó:

2012-2022.között: 1,0 %
2023-tól: 1,5%

HIPA - rendelet: 
16/2022.(XI.23.). sz. rendelet
HIPA - nyomtatványok:
Túlfizetés, átvezetési kérelem (31,70 kB)
Kérelem adóigazoláshoz (31,20 kB)

Talajterhelés:

2012. január 1. - január 31. : 120 Ft/m3
2012. február 1-től: 1200 Ft/m3
2013. január 1-től: 1800 Ft/m3
Talajterhelési díjról szóló 1/2012.(I.25.) sz. rendelet (54.85 kB), valamint a 2003. évi LXXXIX törvény a környezetterhelési díjról (173.68 kB)
Talajterhelési díj értésítő - 2023
Talajterhelési díj bevallási nyomtatvány - 2023
Talajterhelési díj mentességi kérelem - 2023

Elektronikus ügyintézés:

Meghatalmazás elektronikus ügyintézéshez
Meghatalmazás magánszemélyek részére (ideértve egyéni vállalkozókat is)
Meghatalmazás jogi személyek részére és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek részére